Vasutaskritikus

Hétvégén egyik rokonomért mentem ki az egyik pályaudvarra, és fültanúja voltam egy hölgyemény felháborodásának, amiért nincsen VIP váróterem, és akkor most neki nincsen is hol várakoznia, míg el nem indul szegény vonata. Teljesen átéreztem a felháborodását, mi több, még azonosulni is tudtam vele. Egy fél évig ugyanis magam is birtokosa voltam a Start Klub VIP kártyának, nem sokkal a bevezetése után. Mit mondjak, meglehetősen szórakoztató párbeszédeket eredményezett már maga a tény, hogy ilyen van. A projektben amin akkoriban dolgoztam, lehetett kérni ezt a szolgáltatást, talán ketten kaptunk is kártyát. A projekt végül nem egészen úgy alakult ahogy előre terveztük, így a kártyát sem használtam rendszeresen, de mivel névre szóló és vissza nem váltható, nálam maradt. Sokszor nem, de néha vonatozgattam vele, akkor még időm is jobban volt rá. Maga a kártya sorszámozott, bőven száz alatti sorszámmal kaptam, vagyis annyira nem sokan használják. A Start Klub melletti VIP feliratot nem tudom milyen festékkel hordták fel, de igen hamar kopni kezdett, így egy átlátszó bankkártya tokban talált magának biztos helyet, ahol még így is jól látszódott a fénykép melletti hologramos VIP felirat, csak hogy ezáltal is baromira különlegesen fontosnak érezhessük magunkat. Hogy nem sokan használnak ilyet, azt nem csak a kártya sorszáma tanúsítja, hanem a vasutasok reakciói is, amikor találkoztak a plasztik lapocskával. Íme felidézek párat emlékezetből:

 

No.1 pénztáros

-Kérek egy ingyenes helyjegyet az X vonatra első osztályra. (és mutatom a kártyát)

-A helyjegy nem ingyenes.

-Ezzel a kártyával igen.

-Jaj, még ilyet nem csináltam, megkérdezem a kolléganőmet hogyan kell….

 

No.2 pénztáros

-Jézusom, megmutathatnám a kolléganőimnek, még sosem láttunk ilyet igaziban… -mondja őszinte lelkesedéssel, és már viszi is el. Szerencsére visszahozta.

 

No.3 jegyvizsgáló

-Nahát, még sohasem volt ilyen a kezemben!

 

No.4 jegyvizsgáló

-Kérném az 50%-os jegyet is a kártyához!

-Ehhez nem kell, VIP -kártya.

-Muti má! Tényleg!

 

No.5 jegyvizsgáló

-Ön valami Máv-os vezető rokona ugye?

-Nem.

-Ők szoktak ilyet kapni…

 

És ezekhez hasonlók. Igazán szép akkor lehetne egy ilyen szolgáltatás, ha a vonatok minősége valóban európai lenne, kényelemben, tisztaságban, pontosságban, és a dolgozók udvariasságában egyaránt. Hab a tortán pedig az lenne, ha ilyen váróterem nem csak egy lenne az országban, hanem minden vasútállomáson. Még azt se bánnám, ha akkor majd nem osztogatják ingyen a kávét és a criossant-ot, mint ebben az egyben a VIP utasoknak.

Két napja harsogják a rádiók, hogy megszűnnek a peronkapuk a budapesti pályaudvarokon. Novemberig lesznek még a helyükön, aztán a jelek szerint újra be lehet majd menni a peronokra a vonatok közé.

            Mit is lehet erre mondani? Amikor bevezették 2006-ban, jött a sok agybeteg méltatlankodó, hogy a beteg nagyit nem tudtam felsegíteni a vonatra, meg a szerelmemet nem tudtam még tíz lépéssel tovább kísérni és búcsúcsókot adni a vonatban, meg egyéb okosságok. Azt mondjuk nem értem, hogy ha a nagyi egyedül nem tud felszállni, akkor hogyan fog majd leszállni? A vidéki állomásokon még magasperon sem feltétlenül van, de olyan hírt még sehol sem olvastam, hogy a 80 éves mammer nem tudott leszállni a kanizsai gyorsról. Megfigyeltem már, hogy minden változást alapból elutasít az emberek többsége, még akkor is, ha az alapból nem feltétlenül rossz ötlet. A peronkapuk bevezetése sem feltétlenül rossz ötlet, csak a kivitelezés sikerült amolyan „mávos”-ra. Mi is történt? Szép másfél méter magas kordont állítottak fel a peronok végébe, a kapukban okos tekintetű emberek nézik a befelé igyekvők jegyeit. Mindennek a kiépítése élből harminc millába került. Azért engem csak érdekelne, hogy ez hogy jött ki? A sajtóközlések szerint a „rendszer” kiépítése került ennyibe, vagyis az olyan állandó költségek mint az őrök fizetése, ebben nincs benne. Akkor mi a kurva anyjuk került 30 millióba? Mosolyogva írtam ám ezt le, csak a hülye nem tudja, hogyan lesz valaki alvállalkozó a Máv-nál. Most meg vége a biznisznek. Ami engem illet, nem is bánom, baromi ronda az a kordon, és a jelenlegi formában értelme sincs. Ugyanis a peronra történő belépés tilalmának betartása ma már teljesen fakultatív, csak akkor nem mentem be, amikor nem akartam. Általános tapasztalataim nincsenek ugyan, legutóbb júniusban jártam pályaudvaron, de akkor simán be tudtam menni, fotózgatni, ilyesmi. Pedig az alapötlet nem rossz, meg lehetne ezt szépen és jól is csinálni. Van ahol meg is tudják, és nem vinnyognak az idióták, hogy a nagyit nem tudtam feltenni a vonatra… Arrafelé alapból kevesebb az idióta. De most hogy megszűnnek a kapuk, mi lesz? Újra százával fognak bliccelni a vonatokon? Akkoriban verték a mellüket, hogy 130 millió pluszbevétel keletkezett az új rendszernek köszönhetően. Így első hallásra kicsit soknak tűnik, nem beszélve arról, hogy egy ilyen kuplerájban mint a máv, nehogy már ennyire egzakt módon ki lehessen mutatni pont ezt! Csak duma volt, hogy indokolják a harminc milliós beruházást lopást, és kellett egy nagyot mondani, hogy igazolják magukat. Ellenőrizni soha nem tudja senki. Most új vezetés van, derülnek ki a sumákolások (cégen belül az új főnökség előtt), ez is ilyen volt, felül lesznek vizsgálva ezek a szerződések. Következmény és felelősségre vonás természetesen (mávos szokás szerint) most se lesz…

Csak egy gyors kérdés. A MÁV weblapjának főoldalán miért egy olyan jármű van, ami tulajdonképpen csak egy gyors sajtótájékoztató erejéig létezett ebben a formájában? Az OBB-től sebtében átvett Talentek végleges festése ráadásul még egészen tűrhető is, fel nem foghatom, hogy miért az osztrák verziót tették ki…Tudja valaki a választ? Ossza meg velem!

Nem tudom ki hogy van vele, én alig pár dologra emlékszem csak abból, ami az óvodás éveim alatt történt. A feleségemnek sokkal jobb a memóriája, bár ez nem vigasz nekem. Arra biztosan emlékszem, hogy a vonatokat szerettem, a hét évvel idősebb bátyám pedig TT méretű modelleket gyűjtött. Terepasztalunk nem volt, évente egyszer-kétszer a legnagyobb szoba alakult át kisvonat-birodalommá. A szomszédunkban szintén TT-s modellezők voltak, így többszörösen is a rizikófaktorba tartoztam ami a vasútmodellezési fertőzést illeti, és természetesen meg is lettem fertőzve.

            Az oviban viszont egyedül voltam a rajongásommal, így valószínűleg csak én örültem volna, ha az udvarban egyszer csak lefektetik a síneket és vonatok kezdenek járkálni az ablak előtt. Az érdi Harkály utcai ovisoknak pedig a jelek szerint ebben a szerencsében lesz részük, miután elkészül a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal fejlesztése, melynek következményeként az egyik vágány az ovi udvarába fog esni. Mint minden nagy beruházásnál, itt is külön pénzek vannak elkülönítve az esetleges kisajátításokra, és első körben rendszerint megpróbálnak megegyezni az érintett föld tulajdonosával, ugyanis kivétel nélkül ez a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás (és nem mellesleg törvény is előírja). Az idő pedig pénz, és ezt ilyenkor kézzel fogható forintokra lehet váltani, ugyanis sokan nem tudják, hogy többnyire mindig az első ajánlatok a legkedvezőbbek, amit kifejezetten érdemes elfogadni. A terület így is, úgy is oda van, ha nem adják oda szép szóra, szépen kisajátítják, és a végén kellemetlen meglepetés fogja érni az akadékoskodó polgárt. Konkrétan azzal fog szembesülni, hogy a kisajátítási eljárás során lényegesen kevesebb zsét fognak neki megítélni. Így járt az érdi önkormányzat is, az ovi tulajdonosa. Hiába ajánlottak 111 millát, keveselték és 184-et kértek. Az adásvétel tehát nem jött létre, így a beruházó kérhette a terület kisajátítását, amit a közig hivatal meg is tett, és dobott az önkormányzatnak 61 millió forintocskát.

            A dolog több szempontból is tanulságos. Többször láttam már ahogy ingatlantulajdonosok harcolnak és küzdenek, és a végén kivétel nélkül mind rábasznak. Szar dolog a fejlődés útban lenni, az ember már „csak azért is” meg akarja mutatni, hogy ő aztán nem adja. Pedig dehogynem, csak akkor még nem tudja. És kitart a végsőkig! Nem számít hogy mit mond az ügyvéd, nem számít mit ír a törvény, megy bíróságra is, és miután ott is vesztett, odaláncolja magát a kerítéséhez. Igen, ezek valóban személyes élmények, igaz hogy jó húsz évvel ezelőttiek. Egy ideig megértő az ember, talán még szimpatizáltam is velük. Csak aztán amikor jön és nekem támad, üvölt mint az idióta, akkor elgondolkodok, vajon mire számít? Nem én vettem el a földjüket, csak a felelős műszaki vezető voltam. Falkában jöttek és nagyon elszántak voltak, de hiába. A banda egyik felét akkor vitték el a rendőrök amikor túl hevesen magyarázták hogy ők márpedig nem adják akkor se, hiába van jogerős határozat, a másik fele a munkagépek elé állt, és azt hitték hogy így majd meggondoljuk magunkat. Pedig nem, és ezek mind vesztesek. És itt van még az ingatlan spekuláns. Ők azok akik mindig megegyeznek a beruházóval, és mindig jól járnak. Hogy hogyan? A titok nyitja az információáramlásban rejlik. Csináltam olyan „vonalas létesítményt” (diplomatikus megfogalmazás, ugye?), ahol az összes útba kerülő ingatlan mindössze két személy tulajdonában volt, és a vezetéknevük is ugyanaz volt. Micsoda véletlen…

            Érden sajátos a helyzet, mert állam-bácsi épít (akit jelenleg a fidesz személyesít meg), és útban van egy önkormányzat (akit ott szintén a fidesz személyesít meg). Hogy is van ez? A NIF egy év haladékot adott a feleknek a megegyezésre, és nem is lepődnék meg különösebben, ha meg is egyeznének mondjuk 140-150 millában. Elvégre mégiscsak így lehet a legegyszerűbben egy csomó EU-s pénzt átjátszani kézzelfogható közelségbe. Ha így lesz, az bizonyítja majd hogy milyen egy tetű, sumák banda is ez (is). Ha meg mégse lesz egyezség, az bizonyítja hogy milyen egy töketlen hülye banda is ez (is). Vicces helyzet az biztos, jól már nem tudnak cselekedni, bármit is tesznek.

            A legjobbat a végére hagytam: „Az óvoda környékén lakók sem örülnek az építkezésnek. Úgy gondolják, borzasztó körülményekre számíthatnak, nem tudnak majd pihenni, aludni.” Miért??? Eddig lábujjhegyen mentek arra a vonatok, és csak az új pályán lesznek majd hangosak??

A hónap vicce: stratégiai együttműködési megállapodást kötött a MÁV és a China Railway Construction Corporation. A legjobb benne hogy ez nem is vicc.

            Amint azt jólértesültek tudhatják, április 15. és 22. között kormányzati szintű tárgyalások folynak Hongkongban, Pekingben, Shenzhenben és Csungkingban Fellegi Tamás vezetésével. "A látogatás célja érdemi előrelépések elősegítése a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi együttműködés fejlesztésében, a magyar exportlehetőségek, valamint a nagy volumenű, munkahelyteremtő magyarországi kínai beruházások bővítésében." Ezen okokból sűrű programot szervezett magának Fellegi Miniszter Úr, tárgyal többek közt a kínai Kereskedelmi, Külügyi, Vasútügyi, Közlekedési Minisztériumokkal, a Kínai Légügyi Hatósággal, a Központi Bankkal, és persze több nagyvállalat vezetőjével. Természetesen nem ment egyedül, a delegáció tagja Urbán Zoltán, az MFB vezérigazgató-helyettese, Pleschinger Gyula, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezérigazgatója, Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. vezérigazgatója és Mendelényi Dániel, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosság vezetője. Ahogy az lenni szokott, ahol sok nagyon okos ember van, ott mindíg csinálnak valami marhaságot, most sem történt ez másképpen.

            A mai napon, Pekingben sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a kínai és a magyar vasút mostantól baromira együtt fog működni. Hogy, pontosan miben azt csak találgatni lehet, a hivatalos duma az, hogy a kínai cég "technológiai, építési és finanszírozási eszközökkel vesz részt a MÁV korszerűsítésében", úgy mint a meglévő vonalak korszerűsítése, új vasútvonalak tervezése és építése (???), és nem utolsó sorban mozdonyok gyártása. Egyik jobb mint a másik. Április van ugyan, de azért ez nem tűnik olyan viccesnek mint a Torgyán chilei cseresznyéje, és nem is valószínű hogy viccnek szánták. De azon is nagyon meglepődnék, ha a közeli jövőben kínai vonatok kezdenének rohangálni az ország vasútjain. Akkor meg mi a fasz ez az egész? Hmm.. „finanszírozási eszközök..” A pénzt persze hozhatnák, csak a kínai nem az a fajta, aki csak úgy haverságból százmilliárdokat feccöl valahová, márpedig egy vasútvonal építése/korszerűsítése ugyanolyan költséges, mint a lepattant mozdonyok helyett újakat gyártani. No meg mit is akarnak gyártani ide nekünk? Nem vagyok szakértője a kínai vasúti járműgyártásnak, de tökönszúrom magam, ha csak egyetlen járművet is csináltak már európai megrendelésre. Akkor meg? Igaz, hogy most nagyon megy náluk a nagysebességű pályák építése, talán Fellegi azt hiszi, hogy majd a kínaiak nekünk is építenek olcóért? Tegyük fel hogy igen, közben majd az a tizen-huszon párezer ember akik eddig építettek vasutat, majd a szomszéd domboldalról drukkol nekik? Vasutat építeni tényleg nem olcsó, úgy tűnik, hogy a magyar munkahelyek és a magyar emberek megélhetése ilyenkor másodrendű kérdés.

            A magyar építőipar helyzete mai állás szerint egy nagy szar. Nagyjából az utóbbi 10-15 évben lett ilyen, és sajnos a piac minden szereplője tehet róla, elvégre senki sem kényszeríti a cégeket, hogy önköltségen dolgozzanak, egytől egyik önként tolják le a gatyájukat. (Nem kell idekeverni a botrányos túlköltekezésű nagyprojekteket, ott ugyanis nem a kivitelezőnél landol a pénz java) Igazából azonban mégis az ország vezetőit kell hibáztatni, hiszen szabad utat engedtek a rablóbandáknak, azoknak a francia és osztrák cégeknek, akik nyomott áron vállalják el a kivitelezést, aztán mindenféle kisvállalkozókkal szarért-húgyért végeztetik el a tényleges munkát, és a végén még ki sem fizetik őket. Ismerünk ilyen történeteket, ugye. A mindenkori kormányok dolga lenne, hogy megvédjék a magyar vállalkozások érdekeit, mert hosszú távon az lenne az ország érdeke is. Ehelyett mi van? Minden kormány aranybányának tekinti az építőipart, és a saját érdekeit érvényesíti, ahogy csak tudja. Egyik nagyra becsült barátom kb 10 éve mondta, hogy az építőipar a legnagyobb törvényes maffia a világon, olyan amibe senki sem lát bele, de bármit meg lehet magyarázni, a végén ki számolja a milliárdokat? Senki. Ja, hogy közben emberek és családok ezrei mennek tönkre? Kit érdekel...

            Ha ez a hír tényleg nem csak egy áprilisi tréfa, akkor most kezdődik a vasútépítő cégek szétcseszése, és úgy általában az építőipar végleges tönkretétele. Merthogy meló lenne dögivel, a vasút olyan szar állapotban van, hogy szarabb se kell, talán az EU még ad egy kis zsét is rá. Áh, ez mégis csak valami hülye vicc lesz, más nem lehet…