HTML

Vasutaskritikus

Nem egy kritizáló vasutas, sokkal inkább egy vasutat kritzáló emberke vagyok az internet névtelensége mögül, különös tekintettel gyermekkori betegségemre melyből azóta sem gyógyultam ki: a vasútmodellezésre!

Címkék

2010 (5) 2011 (1) 2012 (1) 5047 (1) acme (2) adó 1% (2) alapítvány (1) albert (1) álmozdonyvezető (1) atomvonat (1) Balatonfüred (1) baleset (2) békéscsaba (2) blog (1) bombariadó (1) börze (3) Brawa (1) buék (1) burma (3) bygmodell (1) caf (2) cargo (1) deák (1) déli pályaudvar (1) demonstráció (1) domonkos (1) don quijote (1) elveszett (2) emlékhely (1) epoche (1) északi (1) étkezőkocsi (2) etwg (1) európa expressz (1) e bay (1) fidesz (5) film (3) flirt (1) flottaszerződés (1) fónagy (2) fonyód (1) fotó (1) Fuggerth (1) ganz (1) ganz v48 (1) gigant (2) Gödöllő (1) gyorsvasút (1) gysev (1) gyűjtemények (1) Halberstadti (1) hamisítás (1) heris (1) hiéna (2) holokauszt (2) ic 3g (1) ic plusz (1) index fórum (12) indóház (10) kamion (1) keksz (1) kelti pu (1) kerékpár (2) keskeny nyomtáv (2) keszthely (5) kiállítás (9) kína (3) korrupció (1) korszak (1) közbeszerzés (1) legjobb (1) limit (3) loc&more (1) logó (2) magánvasút (1) mátrai erőmű (1) máv (19) mavoe (1) máv start (6) máv trakció (1) metro proto (1) modell&hobbi (2) modellkit (4) moderátor (1) morop (2) motorvonat (1) mozdonyvezető (2) mszp (1) múzeum (4) nemdohányzó (1) nmj (2) nyugdíj (1) orient-expressz (1) óvoda (1) paksinuti (1) pályázat (4) pécs (1) peronkapu (1) photoshop (2) piko (2) piros (2) Poirot (1) politika (2) quabla (7) railtop (1) rch (1) reform (1) rendőrség (3) reptér (1) részeg (1) rézgaras (1) rivarossi (1) roco (4) start klub (1) svájc (1) széchenyi (2) székely gyors (1) szendvics (1) szerzői jogok (1) szülinap (1) tablet (1) tajvan (1) TAM modell (1) temofeszt (2) tillig (1) tisztaság (1) tothgun (4) traxx (3) trianon (1) újdonságok (9) vasút&modell (3) vatera (2) vészfék (1) vezérigazgató (2) vip (1) vonalbezárás (7) webshop (1) webzin (1) x1win (1) y kocsi (2) zsidó (2) Címkefelhő

2010.08.14. 16:27 vasutaskritikus

Közöny

 

Régen szerettem vonatozni. A régen legalább 20-25 évet jelent, mint tudjuk az még több szempontból is más világ volt. Az egy dolog hogy kocsim sem volt, de vonatra szállni élmény volt akkor is, hogy az akkori vonatok közt elvétve sem akadt olyan korszerűnek mondható mozdony vagy kocsi, ami manapság azért már nem számít nagy újdonságnak. Az is igaz, hogy akkor még fiatal voltam, nem láttam (nem is kerestem) a vasút árnyoldalait, a vonatozás egyfajta kedvtelés is volt, még akkor is amikor napi szükségből tettem. Azóta sokat változott a vasút, sajnos nem előnyére, és legalább annyit változtak az emberek is, szintén nem előnyükre.
            Pár napja ismét vonatra kényszerített az élet, ezúttal egy személyvonatra a balaton környékén, mely halberstadti kocsikból állt. Talán gáz, de még életemben nem utaztam ilyenen, így annyira nem is bántam, legalább belülről is szemügyre tudtam venni a kocsit. Ami engem illet nem olyan rossz, ha mindig rendesen ki lenne takarítva, beleértve az üléseket is, egészen pofás kis vonatok lennének. Szóval éppen ezen morfondíroztam magamban, amikor az egyik állomáson puffogást hallok a kocsi másik vége felől. Egymás után többet is, majd káromkodás női hangon. Aztán megint puffogás. Aztán léptek dobogása, megint puffogás. Kezdett érdekelni hogy mi történik ott valahol a közelben, úgyhogy felálltam (a kocsi vége felé ültem, majdnem az átjárónál) és elindultam a közelebbi ajtó felé. Közben két női hang beszélget egyre hangosabban, és a vonat is kezd megindulni az állomásról. Ahogy odaérek, látom hogy egy állapotos nő próbálja nyitni a külső ajtót, de nem tudja. Mellette egy másik nő aki szintén nem tudta. Mondja, hogy le kéne szállniuk (mellette még két kisgyerek), de már a másik ajtó is be volt szorulva, szaladnak át ide, de ez is be van, a vállát nekifeszítve próbálta nyitni, de nem ment. Mivel a vonat már mozgásban volt, elsőként visszaléptem és meghúztam a vészféket. Aztán én is megpróbáltam, de valóban elég jól be volt gyógyulva, rendesen oda kellett feszülnöm hogy végre kinyíljon. A mozdony közben többet is dudált egymás után, gondoltam valószínűleg a vészfékezés miatt. A fiatal hölgy leszállt a gyerekekkel, és bár nekem menni kellett tovább, utánuk leszálltam én is, hátha gondja lenne a vasutasokkal. A forgalmista már sétált felénk, és a mozdonyvezető is az ablakban lógott. Végül is a forgalmistának előadtuk a történetet, aki azt mondta semmi gond, már többször előfordult hogy nem nyíltak az ajtók. Ha jól vettem ki, akkor a jegyvizsgálónak előre kellett volna mennie a mozdonyvezetőhöz elregélni, hogy mi az ábra a vészfékezéssel, mert csak úgy nyilván nem indulhat el újra. A jegyvizsgáló éppenséggel nem volt sehol, így a forgalmista indult el a gép felé, a kis család el, én fel a vonatba. Ezután még pár percig álltunk, lehet hogy még a jegyvizsgáló is előkerült valahonnan, de ezt már nem láttam. Elfoglalt az, hogy útban vissza az ülésem felé szemügyre vegyem a többi utast. Ennyi bambán bámuló birkát egy rakáson még életemben nem láttam! Vajon mit gondol egy átlag magyar, amikor látja(!!!) hogy egy terhes nő kínlódik az ajtóval, és csak néz mint a hülye? Ugyanannak a kocsinak két ajtaját se tudta kinyitni, ha nem látták legalább egy tucatnyian, akkor keveset is mondok. Egyiknek se jutott eszébe az ajtók környékén, hogy felemelje a hájas seggét és segítsen, de még annyit se hogy kihajoljon az ablakon szólni, hogy ne indítsák el a vonatot. Csak néz üres fejjel mint a hülye. Bunkók…


 

3 komment

Címkék: vészfék