HTML

Vasutaskritikus

Nem egy kritizáló vasutas, sokkal inkább egy vasutat kritzáló emberke vagyok az internet névtelensége mögül, különös tekintettel gyermekkori betegségemre melyből azóta sem gyógyultam ki: a vasútmodellezésre!

Címkék

2010 (5) 2011 (1) 2012 (1) 5047 (1) acme (2) adó 1% (2) alapítvány (1) albert (1) álmozdonyvezető (1) atomvonat (1) Balatonfüred (1) baleset (2) békéscsaba (2) blog (1) bombariadó (1) börze (3) Brawa (1) buék (1) burma (3) bygmodell (1) caf (2) cargo (1) deák (1) déli pályaudvar (1) demonstráció (1) domonkos (1) don quijote (1) elveszett (2) emlékhely (1) epoche (1) északi (1) étkezőkocsi (2) etwg (1) európa expressz (1) e bay (1) fidesz (5) film (3) flirt (1) flottaszerződés (1) fónagy (2) fonyód (1) fotó (1) Fuggerth (1) ganz (1) ganz v48 (1) gigant (2) Gödöllő (1) gyorsvasút (1) gysev (1) gyűjtemények (1) Halberstadti (1) hamisítás (1) heris (1) hiéna (2) holokauszt (2) ic 3g (1) ic plusz (1) index fórum (12) indóház (10) kamion (1) keksz (1) kelti pu (1) kerékpár (2) keskeny nyomtáv (2) keszthely (5) kiállítás (9) kína (3) korrupció (1) korszak (1) közbeszerzés (1) legjobb (1) limit (3) loc&more (1) logó (2) magánvasút (1) mátrai erőmű (1) máv (19) mavoe (1) máv start (6) máv trakció (1) metro proto (1) modell&hobbi (2) modellkit (4) moderátor (1) morop (2) motorvonat (1) mozdonyvezető (2) mszp (1) múzeum (4) nemdohányzó (1) nmj (2) nyugdíj (1) orient-expressz (1) óvoda (1) paksinuti (1) pályázat (4) pécs (1) peronkapu (1) photoshop (2) piko (2) piros (2) Poirot (1) politika (2) quabla (7) railtop (1) rch (1) reform (1) rendőrség (3) reptér (1) részeg (1) rézgaras (1) rivarossi (1) roco (4) start klub (1) svájc (1) széchenyi (2) székely gyors (1) szendvics (1) szerzői jogok (1) szülinap (1) tablet (1) tajvan (1) TAM modell (1) temofeszt (2) tillig (1) tisztaság (1) tothgun (4) traxx (3) trianon (1) újdonságok (9) vasút&modell (3) vatera (2) vészfék (1) vezérigazgató (2) vip (1) vonalbezárás (7) webshop (1) webzin (1) x1win (1) y kocsi (2) zsidó (2) Címkefelhő

2011.09.14. 15:48 vasutaskritikus

Tizenkét méter kisvasút

 

Pár napja Békés megyébe vetett a sors, hogy miért az itt nem is lényeg. A lényeg az, hogy annyit autókáztam össze-vissza, hogy a végén már azt sem tudtam hol vagyok, annyit mentem föl és alá, hogy már azon sem lepődtem volna meg, ha egyszer csak jövök szembe…. Aztán valahol Vésztő környékén az út mellett, egy vágányzáró sorompóra és egy alak főjelzőre lettem figyelmes a semmi közepén. Miután észbe kaptam, visszafordultam, és a vasúti zúzottkő ágyazatból kialakított köves parkolón leparkoltam, és kicsit körbenéztem.
            Ekkor vettem csak észre, hogy az úttal párhuzamos vasúti vágány keskeny nyomtávú, egy árok áteresze fölé lett lefektetve, a végén a vágányzáró sorompóval, mellette az alakjelzővel. Volt két tábla is, egy fából készült, és egy falazott márványtáblával. Egészen pofásra sikerült kis emlékhelyen álltam, mely Az Alföld Első Gazdasági Vasútnak állít emléket. Mivel a helyszínen nem tudtam meg többet, lőttem pár képet és mentem tovább.
Otthon aztán kíváncsiságból utána olvastam, hogy miféle vonal lehetett is ez. Talán a legtöbb infót a wikipédián találtam róla, bár a wikipédiával mindig vannak fenntartásaim. Mint kiderült, egy Békéscsaba környéki keskeny nyomközű hálózatról van szó, melynek része volt az emlékhellyel megemlékezett Békéscsaba-Vésztő vonal. A hálózat 1956-ban érte el legnagyobb kiterjedését, ekkorra 152 km-nyi vágány lett lefektetve. A hálózat felszámolásakor elsőnek ez a szakasz lett megszűntetve, 1960 október 1.-vel és 1962 január 1.-vel, 1963-ban a pályát is felszedték. A dátumok ugyan nem egyeznek a márványtáblán olvasottal, de végül is kurvára mindegy. 1967-ben, 1969-ben és 1971-ben újabb szakaszokat hagytak fel, és ezzel gyakorlatilag meg is szűnt létezni. Ami fennmaradt az egy fűtőház Vésztőn, régi állomásépületek, egy víztorony, és egy véletlenül megmaradt keskeny nyomközű raktári vágány Orosháza vasútállomáson. Az emlékhely szintén egy megmaradt műtárgy helyén van (szerintem), a http://vasutifilm.znet.hu/ oldal „Elveszett vágányok nyomában” címszó alatt Az AEGV menüpontnál, 2003-ban tartott vonalbejárást mutat be fotósorozattal, itt található az alábbi kép, mely köré épült valószínűleg az egész emlékhely. (Remélem nem haragszanak amiért beteszem ide a képüket, cserébe akár ők is felhasználhatják az újakat)És ma pedig:

 Hogy hol itt a kritika? Tulajdonképpen sehol, csak elgondolkodtató. A sokat vitatott 1968-as közlekedéspolitikai koncepció sok vasútvonalnak megpecsételte a sorsát. Ez ugyan már pár évvel előtte megszűnt, de az okok valószínűleg hasonlóak voltak. A gondolkodás iránya inkább az, hogy ha a hatvanas években lett volna lehetőség fejlesztésekre (a történelmi előzményeket most hagyjuk), és nem a pénzhiány lett volna a fő oka a kisebb forgalmú vonalak teherforgalmának közútra terelésének, akkor ezek a kisvasutak életképesek maradtak volna-e? Egy korabeli tanulmány szerint konkrétan ez a vonal olyan jó állapotban volt, hogy mindennemű felújítás nélkül 1985-ig fenntartható lett volna. Vagy még tovább is, minden csak elhatározás kérdése. De túlélhette volna-e a rendszerváltást, ha figyelembe vesszük, hogy a közúti árufuvarozás akkor kezdte rohamosan kiszorítani a vasúti szállítást? Magyarán olcsóbb-e ma közúton kamionozni, mint vasúton szállítani? Valószínűleg igen.
           De azért játszásiból tételezzük fel egyszer, hogy az elmúlt huszonöt év torgyánjózsefei nem teszik tönkre az ország mezőgazdaságát, így az alföld nem egy punnyadó pöcegödör lenne, hanem Európa éléskamrája, ahogy régen mondták. Ebben az esetben ez a jelenleginél komolyabb termelői kapacitásokat és nagyobb tömegű elszállítandó árút is jelent, ami értelemszerűen vasúton lenne célszerűbb, úgy feldolgozásra, mint a végtermék elszállítására. Keskeny nyomközű vasutak fenntartása olcsóbb, a búzának és lisztnek meg mindegy hogy 80-al megy a vonat vagy csak 40-el, tehát regionális szinten életképes is lehetne akár. A késztermék pedig szintén vasúton mehet az EU-ba, persze nem keskeny nyomtávon. Szerény meglátásom szerint kis hazánkban a mai napig sem ismerték fel igazán a kombinált fuvarozásban rejlő lehetőségeket, sokkal egyszerűbb kamionra pakolni és tönkrevágni az ország közútjait. Pedig van rá megoldás, a cserefelépítmények és konténerek szállítása keskeny nyomtávú kocsikon is megoldható, ahogy az lentebb látható is. Minden csak politikai akarat kérdése, vannak országok ahol a tranzitforgalmat is vasútra tudják kényszeríteni, akár kamionostól is. Nálunk ez miért nem érdeke senkinek? Ki nem járna jól? Ja, és nem ártana végre egy megvalósítható és átfogó közlekedési koncepció sem. Készül ugyan a Nemzeti Közlekedési Stratégia, de szép nevekkel már tele a padlás, eredmény is kéne már.

6 komment

Címkék: emlékhely vonalbezárás keskeny nyomtáv


A bejegyzés trackback címe:

https://vasutaskritikus.blog.hu/api/trackback/id/tr753220783

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dolmi medve 2011.09.16. 21:59:23

Jó a bejegyzés, azért egy C50-es még jól mutatna ennél az emlékműnél.
Bár előbb utóbb szétvernék, szétlopnák, stb. :-(

zsitva 2011.09.18. 10:29:59

Kimaradt a cikkből, hogy a képzeletbeli alföldi búza/kukorica/akármi hány átrakással jut el valahová ha termőföld-feldolgozó-kisvasút-nagyvasút-címzett útvonalat nézik és kinek mennyibe kerülnek az átrakások?

vasutaskritikus 2011.09.19. 17:05:51

@zsitva:
Nem akartam nagyon belemenni a részletekbe, hiszen ez ma már mindenképpen elméleti kérdés csak. De ha fennmaradtak volna ilyen regionális hálózatok mondjuk megyeszékhely központtal, akkor lehetőség szerint közbenső átrakás nélkül tudtak volna (költség)hatékonyan működni. Például a gazdasági vasúttal rendelkező birtokok, gazdaságok, üzemek, ezeken szállíthatják akár a mindenféle terményt a terményraktárba vagy a malomba, feldolgozás után akár ugyanígy a helyi feldolgozó üzemekbe stb... Annál jobb minnél több alapanyagot dolgoznak fel helyben, a készterméket konténerbe, irány a nagyvasúti terminál, konténervonat, export... Az állatokat hasonlóan be a vágóhídra, feldolgozás, konténer, ....
Most ugyan jelentősen leegyszerüsítettem, de a lényeg szerény véleményem szerint az volna hogy a mezőgazdaság a helyieknek adjon munkahelyet is. Vagyis nem a búzát rakom vagonba és viszem világgá, hanem helyben feldolgozom, és csinálok belőle mindenfélét, a késztermék meg jópénzért mehet az EU-ba. Ehhez persze feldolgozóiparnak is maradnia kellett volna megfelelő nagyságban és minőségben. Például csak a búzából lehet csinálni millió féle tésztát, búzacsíra olajat, gyógyszeripari alapanyag is, keményítőt, kozmetikai szerektől a macskaalomig egy csomó baromsághoz használható, nem beszélve a lisztről, amit szintén vihetünk nyugatabbra, mert a kenyeret ott is frissen szeretik. És a búza nem is a legnagyobb mennyiségben termelt gabona, kukoricából több mint a duplája terem, szintén százféle formában feldolgozható...

VT22 2011.09.19. 22:21:57

Az AEGV felszámolása igazi koncepciós húzás volt, mintha a főpróba lett volna...
Legelőször a legjobban kihasznált Békés-Békéscsaba szakaszt ütötték ki a hálózatból, amely akár villamosként is jó kihasználtsággal üzemelhetne a mai napig.

Adani 2011.10.20. 19:03:41

@VT22:

Konkrtéan nem cska ,hogy villamoskéne, hanem gykaorlatilag már fél évszázaddla ezelőtt itt feltalálták a Tram-Train rendszert, amit csak jóval később 1990 után kezdtek el Németországban Karlsruhe körül. Mára kiforrt ott a technika és már a ló túlsó oldalára estek át (túl sok jármű van és nem férnek el az utcán). Ha ezt a szakaszt villamosították volna és minimálisan fejlesztik ma pl. Békéscsabától Vésztőig akár vasút-villamos is roboghatna, lakott teürletne kívül 60-80 km/h sebességgel vároosn belül meg villamosként 50 km/h. Az egykori kisvasút Békéscsabán és Békésen is a város főutcáin kanyargott, több helyen megállva és Békéscsabán helyi közeledésre is használták.

Nem csak, hogy 150 km vasúti vágány vol ,de a csatlakozó uradalmi meg gazdasági vasutakkal együtt elérte majdnem a 400 km-t is, gyakorlatilag egy battonyai major egyik istállójába ha trágyát kellett szállítani vagy mondjuk szénát, akkor azt egy vésztő közeli gazdaságból is képesek voltak háztól-házig végig vasúton odavinni átrakás nélkül.

brox 2011.10.31. 09:36:36

@Dolmi medve: nekem van egy vasuti kocsim hozzá...ami ezen a vonalon járhatott...