„A legnagyobb magyar – így vonult be a történelembe Széchenyi István, a magyar vasút atyja. Halálának 150. évfordulóján ezért a GYSEV is tiszteleg az államférfi előtt, mégpedig leggyorsabb magyar villamos-mozdonyával.” – írja a www.gysev.hu

 

            A mozdonyka pofásra sikeredett, és ahogy a hírek szólnak, lesz belőle modell is, aminek külön örülök.

A legnagyobb magyarral viszont akadnak problémáim. Természetesen nem vitatom, hogy Széchenyi a magyar politika talán legjelentősebb alakja, nevéhez fűződik a magyar gazdaság, a közlekedés, a politika és a sport megreformálása, mellesleg kiváló katona, és a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítója. Legfőbb bajom éppen a közlekedési koncepciója, melyet 1848-ban "Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről" címen jelentetett meg, és amelyet az országgyűlés az 1848.évi 30.törvénycikkben szentesített is. Ennek lényege, hogy a közlekedési hálózat középpontja Budapest, a fővonalak sugarasan ágaznak szerte, első lépésben 4 fővonalat és 4 mellékvonalat említ. Ezzel vette kezdetét a főváros rohamos fejlődése, mely sajnos együtt járt az összes többi vidéki város lemaradásával. Magam is vidéki lévén ezt nap mint nap a saját bőrömön is érzem, de az utóbbi években úgy tűnik hogy némely tekintetben már a fővárosnak is teher ez a túlzott központosítás. Nem állítom, hogy a kialakult helyzet kizárólag Széchenyi hibája, tett még érte gróf Mikó Imre, vagy különösen Hollán Ernő is, aki 1856-ban kidolgozta a magyar vasúthálózat kiépítésének rendszerét. Munkájuk eredményeképpen, ma Magyarországon szinte lehetetlen gyorsan eljutni az ország egyik feléből a másikba Budapest érintése nélkül, akár vasúton, akár közúton. Az autópályák és a vasúti fővonalak mind Budapestről indulnak ki, jelenleg például egyetlen Intercity sincs mely ne érintené a fővárost. Pár éve volt egy halovány kísérlet a Pécs és Bécs közti Corvinus IC-vel, de a jelek szerint nem volt életképes, tekintve hogy már megszűnt. Nem csoda, hiszen amíg a fővonalakon 120-140-160 is lehet a sebesség, addig a fővárost nem érintő vonatnak max 60-80 lehet a sebessége, így hiába van szándék az újra, a körülmények ellehetetlenítik a próbálkozást. Széchenyi tehát nem gondolta át kellően elképzeléseinek következményeit. Ettől persze még lehet a legnagyobb magyar, és a GYSEV mozdonya is szép.