Nemrégiben volt egy bombariadó a Déli Pályaudvaron. Ismeretlen tettes betelefonált a rendőrségre, és azzal fenyegetőzött, hogy bomba fog robbanni!
A tűzszerészek kivonultak, és nem találtak semmit! Micsoda meglepetés! Újkori (89-es rendszerváltás utáni) demokráciánban meg se lehet számolni hogy hány ilyen telefon volt már. Azt viszont egy kezemen is meg tudnám számolni, hogy hányszor találtak valamit, olyan meg hogy bombariadó után fel is robbanjon valami, talán még sosem. Mintha pár éve lett volna egy robbantás pukkantás valami boltban, de erre nem mernék mérget venni. Szóval amit előre bejelentenek, az az elmúlt évtizedek hazai tapasztalata alapján aligha robban. (Nem keverendők ide a különböző robbantásos leszámolások a kilencvenes években.) Akkor mire ez a sok bejelentés? Lehet rosszindulatból, vagy bosszúból, üzleti érdekből (a konkurencia ellen), fizika dolgozatírás helyett, stb... Ezekkel én úgy vagyok hogy oké, biztos van ilyen, de nem is tudom… Nem ez a legjobb lerendezési módja egyiknek sem. Sokkal inkább gondolom azt, hogy aki ilyet tesz az idióta, de szó szerint. Beteg. Mint a pirósok, csak ez nem az égő tűzben leli örömét, hanem talán a rohangáló emberek látványában.
Mivel egy ilyen bombakutató művelet nem kis felhajtással jár, az elkövető feltűnés nélkül tudhatja figyelni az eseményeket. Szerény véleményem szerint a telefonáló nem megfélemlíteni akart, vagy másokat bántani, csupán „gyönyörködni” a felhajtásban amit okozott. Más oka nemigen lehet, hiszen bomba nincs! Érdekes hobbi…
Amikor ez történt (2010. május 3.), gondoltam kanyarintok belőle egy postot, de mivel a sajtóközlemények elég szűkszavúak voltak, és a téma érdekes (is lehetne ha tudnánk többet), hát írtam egy levelet az ORFK Szóvivői Irodának és feltettem benne ilyen kérdéseket hogy:
- a 2010.05.03.-i bombafenyegetés elkövetőjéről tudnak-e már valamit?
- a bombafenyegetések elkövetőit milyen arányban deríti fel és fogja el a rendőrség?
- jellemző-e, hogy egy elkövető több bombafenyegetést is tegyen, kvázi beteges hajlamból fakadóan, vagy a fenyegetések többségében egymástól független esetek?
- jellemző-e erre a bűncselekmény fajtára a visszaeső elkövető?
- országosan évente hány esetben kell a közösségi közlekedés ellen irányuló bombafenyegetések miatt intézkedniük?
- egy 2010.05.03.-hoz hasonló intézkedés hozzávetőleg mennyibe kerül? (lezárás, átvizsgálás, stb.)
- van-e információjuk arról hogy az elfogott elkövetőket milyen arányban ítéli el a bíróság?
- volt-e már olyan, hogy a bombafenyegetés miatt kivonult rendőrök találtak bármilyen robbanószert?
Aztán vártam a választ, és már el is feledkeztem az egészről, amikor tegnap, pontosan huszonnyolc nappal később megérkezett! Egyértelmű választ két kérdésre kaptam, az első az volt hogy a május 3.-i fenyegetőről azóta sem tudnak semmit, a másik pedig, hogy „Az elkövetők bírói ítéletéről nem rendelkezünk adatokkal.” Viszont megtudtam azt amire kíváncsi sem voltam:
„Aki bombariadóval fenyegetőzik, közveszéllyel fenyegetés vétségét követi el, mely akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő.
A Büntető Törvénykönyv szerint a törvényi tényállás így szól:
Közveszéllyel fenyegetés
270/A. § (1) Aki
a) más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vagy
b) a köznyugalom megzavarására alkalmas módon azt a látszatot kelteni törekszik, hogy közveszéllyel járó esemény közvetlenül bekövetkezik,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekményt radioaktív anyaggal fenyegetve követik el.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.”
Ezen kívül konkrét adat mindössze annyi van, 2009. december 10-től 2010. május 27-ig 34 (ebből egy esetben 9 helyre irányult) alkalommal jelentettek be bombafenyegetést. Előtte egyáltalán nem készült részletes statisztika, mindössze annyit tudtak közölni, hogy közveszéllyel fenyegetés kategóriában (ahová a bombafenyegetés is tartozik) 2009-ben 351 esetben indult eljárás, de ez értelemszerűen nem csak bombarobbantással való fenyegetést jelent, míg 2008-ban és 2007-ben egyaránt 288 ilyen ügy volt.
„Az elkövetők bombafenyegetéseiket általában üzletközpontok, polgármesteri hivatalok ellen irányítják, de előfordulnak iskolák is. Szinte minden esetben elmondható, hogy a bejelentések utcai telefonról történnek, mely módszer a felderítést nagymértékben nehezíti. A rendőri intézkedés megtörténtéig az elkövető már nincs a helyszínen. Így az se határozható meg, hogy a betelefonáló visszaeső vagy éppen pszichológiai kezelés alatt áll-e. Az azonban nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy egyfajta bosszú vagy sérelem állhat a háttérben. „ – kivéve azt a hülyét aki pár napja a saját mobiljáról telefonált és még aznap este elkapták.
„A bombariadók nagy része mögött nem áll konkrét fenyegetettség, viszont a rendőrségnek minden bejelentést egyformán veszélyesnek kell tekinteni.” – a válasz jó, csak nem az én kérdésemre.
„Egy átlagos ügy tűzszerész költsége több 100 ezer forintra tehető, mely az elkövetőre terhelhető. Ennél jóval nagyobb lehet az a kár, mely azokat a személyeket érheti, akiket munkájukban, ügyük intézésében akadályoz a fenyegető.” – például pár ezer utast a pályaudvaron, és magát a vasutat is.
A rendőrségnek köszönöm az infókat, bár sokkal okosabb nem lettem a válaszaiktól, ha pedig valaki buta arcú, csorgó nyálú embert lát telefonfülkében egy pályaudvar mellett, hívja a 107-et és a yard kiérkezéséig kérje meg hogy maradjon a helyszínen (rúgja fejbe).
