- az egyik legnagyobb törvényesen működő bűnszervezet
Amikor az ember újságot olvas vagy híradót néz, néha olyan érzése támad hogy ebben a kurva nagy demokratikus egyenlőségben, nem mindenki annyira egyenlő. Nagyvállalatoknál milliárdjával lopják a pénzt büntetlenül, és kicsit sem zavarja őket, hogy közben tízmillió embernek nyílik ki a bicska a zsebében. Mostanában egyre több fővárosi cégről derülnek ki ilyen-olyan sumákságok, melyek nemcsak hogy kapcsolatba hozhatók a politikai vezetéssel, hanem az egésznek kiváltó oka is egyben a vállalatok vezetésére gyakorolt politikai nyomás. A BKV-botrány csak a jéghegy csúcsa, szerény véleményem szerint tucatjával söprik be a milliárdokat különböző cégektől, melyek vagy a városvezetés irányítása alatt állnak, vagy valamilyen nagyberuházást szeretnének nyerni, de elég ha csak valamilyen szerződést akarnak kötni ezekkel.
Mindennek az oka pedig az az elbaszott pártfinanszírozási rendszer, ami már a kitalálásakor is szar volt. A politikai vezetés alatt álló cégek számolatlanul lapátolják a százmilliókat a pártokhoz, hiszen senki és semmi nem tiltja meg nekik. Sőt kifejezetten el is várják tőlük, aki nem hajlandó rá azt leváltják és tesznek helyére rendesen bólogató embert. Gondolom azt senki sem hitte, hogy ezek a pénzek (legalábbis a nagy részük) magánemberek vagyonát gyarapítja. Biztos van ilyen is, de azért ezeket az ügyeket sem lehet síri csendben, tanúk nélkül intézni, és az ember már csak olyan, hogy ha látja, hogy a másik megtehet valamit (törvénytelent), akkor ő is meg akarja tenni (hiszen a tudásával már ő is érintett, és a hallgatásnak ára van). Ez csak akkor nem játszik, ha a pénz a „nagyokhoz” megy, a „politikába”. Akkor csönd van. Mert mindenki fél. Egy tollvonás ugyanis, és már nincs is munkája, vagy rosszabb esetben kopogtat a rendőrség. Még ez a nagypofájú Hagyó gyerek is ráfázott a túlzott okosságára, pedig ő alapból igen jó pozícióban volt. Mint mindig, most is vagyok annyira paranoiás, hogy én nem csak a végtelenül becsületes Kocsis István törvénytiszteletének tudom be szegény Miklós pofára esését, sokkal inkább annak hogy túl nagy szereplő szándékozott lenni túl gyorsan, a párt nagy öregjeivel szemben állva…
No de elkalandoztam, a Máv-ról akartam írni. Nem arról, hogy vajon onnan hány milliárdot nyúltak már le, de biztosan kurva sokat, hiszen a Máv-hoz képest a BKV is csak kisvállalkozás. Remélhetőleg hamarosan ott is valakinek eljár a szája, és jön a következő nagy korrupciós botrány, arról is feltétlenül írok majd.
Amiért most írni kezdtem, az a Máv-os gépjármű flottaszerződés ügye… Aki estleg nem követte az ügyek menetét, annak röviden felvázolom az elúlt hónapok eseményeit.
Tehát, tavaly április 1.-én lejárt a Máv és a Leaseplan Hungária közt fennálló 2004-ben köttetett szerződés, ezernél is több személy és kisteherautó bérléséről és üzemeltetéséről. Az áprilisi lejárat után a Máv továbbra is használja a kocsikat, és utánuk havonta százmilliós pénzeket köhög ki. Ez ugyebár nyilván jogszerűtlen. A balhé az index.hu januári cikke után kezdődött és tart a mai napig is. Lássuk hogy miket is reagált kedvenc nemzeti vasúttársaságunk, amikor kiderült hogy szar került a palacsintába.
-A Máv-nál már rég tudták hogy baj lesz, hónapokkal a lejárat előtt figyelmeztették az okosakat, hogy a szerződés meghosszabbítása aggályos lesz, de a vezetőség csak töketlenkedik, a nyilvánosság felé pedig inkább titkolóznak, a jogászok is főleg a média nyilvánossága és a várható negatív visszhang miatt aggódnak, mint a közbeszerzési törvény megsértése miatt.
-Amikor már nem lehetett a szőnyeg alá söpörni a dolgot, próbálják a minisztériumra hárítani a felelősséget, meg a válságra is, meg a hold állására, meg a fogfájós kislányukra….
-Azután kitalálták, hogy szóban már réges-régen megegyeztek a meghosszabbításról, de a szerződést inkább visszadátumozva írják alá, visszamenőleges hatállyal. Csak azt felejtették el, hogy a Máv továbbra sem hatóság, de főleg nem törvényalkotó, nem írhatja át a jogszabályokat, így szerződést sem lehet visszamenőleges hatállyal kötni, szóban meg főleg nem, legalábbis a közbeszerzési törvény hatálya alá eső szerződéseket. Mellesleg a Máv-nál még a WC lehúzására is írásbeli jogosultsági lista van, majd pont egy másfél milliárd forintos szerződést kötnek meg szóban… (azt már nem is említem, hogy a szóbeli szerződés megkötésének is van egy alapvető feltétele, mégpedig a szolgáltatás ára, arról pedig még hónapokkal később sem volt megállapodás a Máv szerint se). Egyéb iránt (a közbeszerzési jog szerint) határozott idejű szerződést csak előre nem látható ok miatt lehetne meghosszabbítani, kérdés elhiszi-e valaki, hogy a határozott idejű szerződés lejártának dátumát nem látták előre…
-Közben a minisztérium elhatárolódik, nem fogja a Máv kezecskéjét, és nem is áll ki mellette, hiszen a hülye gyereket az anyja se szereti...
-A Közbeszerzések Tanácsa vizsgálatot indított az ügyben, talán felsőbb nyomásra, gondolom már többeknek is kellemetlen lehetett, hogy egy állami cég ennyire baszik betartani a törvényeket. Bekérték az üggyel kapcsolatos iratokat a Máv-tól, az azonban magasról leszarta a Közbeszerzési Döntőbizottságot és semmilyen iratot nem adott át nekik.
-Az idő közben kiírt új közbeszerzési tender úgy szar ahogy van, hiányosak és mindenképpen homályosak a szerződéses feltételek. Ez természetesen (baromi meglepő módon) a jelenlegi üzemeltetőt hozza előnyös helyzetbe.
-Idővel persze az is kiderült hogy a minisztérium sem mutogathat annyira másra, neki mint tulajdonosnak kellett volna intézkednie, nem pedig csak tanakodni hogy akkor most mit tegyenek. A miniszter tehát ugyanakkora balfasz mint az összes többi fejes a Máv-ban.
-Hab a tortán, hogy amióta „szóban” meghosszabbították a szerződést, gyakorlatilag többet fizetnek egy öt éves kocsiért, mint az elején egy újért, de ezt természetesen csakis a spórolás jegyében…
-A végén pedig jobb híján Máv is újra mutogat, miszerint minden a miniszter hibája, ők már több mint egy évvel korábban megkezdték az ügy előkészítését.
Eredmény: a KDB megbaszta a Máv-ot 45 millió forintra.
A vicces az, hogy a Máv még ezek után is állítja, hogy itt minden nagyon fasza és persze törvényes is. Felelős? Ja az nincs. Sőt senki nem is tervezi hogy felelősöket keressen! Jó mi? Mit is lehet mondani erre? Mindenképpen elgondolkodtató. Ha ezt egy olyan cég teszi meg aki a piacról él, és csak a saját pénzével gazdálkodik, akkor azt mondom oké, az ő baja. Legfeljebb csődbe megy és annyi. Csakhogy itt nem erről van szó. Mivel a Máv állami cég, a veszteségeit az én adómból fizetik meg. A veszteség pedig kizárólag azért képződik mert drága megválasztott képviselőink eltűrik, hogy egy állami cég a harmadik évezredben, tizennyolcadik századi struktúra alapján létezzen és dolgozzon, a vezetői pedig azt csináljanak amit csak akarnak, és még aggódniuk se kelljen hogy esetleg valamit számon kérnek rajtuk. A flottaszerződés valószínüleg nem egyedi eset a Mávnál, csak most ez szivárgott ki. A többiről csend van, és az érintettek (érdekelt felek) gond nélkül számolhatják a pénzüket. Amíg a közbeszerzési törvény ilyen szar, éppenséggel nem is várható hogy a helyzet más legyen.
Nem politikai blogot indítottam, de ezek az ügyek csakis a politikusok döntésein és akaratán múlnak. Múlt héten beszélgettem egy ismerősömmel a választásokról. Ő azt mondta, hogy Orbán Viktornak most komoly döntéseket kell meghozni arról hogy merre tovább. Ha nem változtat alapjaiban a dolgok menetén úgy általánosságban és mindenre kiterjedően, akkor továbbra is ugyanaz lesz mint eddig, csak most fordított felállással. Ha pedig így lesz, akkor azok az elégedetlenkedők akik már most is kurva sokan vannak, és most még adtak Orbánnak egy utolsó esélyt, legközelebb nem fognak adni többet. Olyan balhé lesz, ami elsöpri a mostani politikai elitet MSZP-stől és Fideszestől, és tényleg tiszta lappal indul majd újra minden. Ez a bagázs meg mehet a börtönbe (aki élve marad), ami sokaknak tetszeni fog majd.
Nekem is…
Mondhatjuk ezt a legújabbra is, a Ganz motorkocsikról szóló lapszám most is színvonalas, többségében jó írásokból készült. A bevezetőt Szécsey István írta, és bár nem tudom hogy a nagy egészből mennyi az ami az ő tollából (billentyűzetéből) ered, de gondolom hogy elég sok. Valamikor 5-6 évvel ezelőtt, amikor még volt időm sokat utazgatni, és az ország összes jelentősebb vasútmodell kiállítását megnézni, az egyik kiállításon Szécsey Úrtól végighallgattam egy előadást is, egészen „véletlenül” motorvonatokról volt benne szó. Az alap téma ha jól emlékszem a Desiro-k voltak, de a nagy része annak is a magyar gyártású motorvonatokról szólt, leginkább az ABbmot és Bbmot-ra helyezve a hangsúlyt. Nem volt nehéz észrevenni, hogy az előadó érti is amit beszél, sok szép fotót mutogatott projektorral kivetítve, érdekes történetekkel fűszerezve, kérdésekre válaszolva, ami azt illeti kifejezetten kellemes élmény volt. Az újságot olvasgatva viszont, a vége felé haladva kissé száraznak tűnik az olvasnivaló. Talán mert nincs meg az az interaktivitás, ami az előadáson megvolt, és ezáltal már nem annyira élvezhető. Olyan ez mint amikor a szakács nem figyel eléggé a szeletsütőre, és egy kicsit rágós lesz a hús. Az alapanyag hibátlan, a fűszerek is megfelelőek, de evés közben mégis úgy érzi az ember, hogy ezt azért lehetett volna jobban is. Persze lehet, hogy húst sütni könnyebb mint rendesen újságot írni, de ez nem mentesíti a szerkesztőt a felelősség alól. A szerkesztő dolga hogy az írásokat élvezhető formába öntve tegye elém, ne legyen benne a szükségesnél több és nagyobb mértékű technikai írás, vagy egyszerűen érdektelen részek. Ebben voltak. Élvezettel kezdtem bele, unalommal tettem le. Sajnos.