Ezt a kifejezést sok helyen hallani és olvasni, és nekem mindig kicsit értelmetlenül hat. Ha valami elveszik, akkor eltűnt, nincs meg! Az hogy valahol, valamelyik pusztában évtizedek óta rohad és zabálják a termeszek, még nem jelenti azt hogy „elveszett”. Nekem legalábbis nem, mert megvan az, csak nem a rendeltetésének megfelelően használják.

Biztos mindenki látott már jártában-keltében út menti tanyákon régi teherkocsikat, melyeken már se festék, se felirat, se semmi. Mire is jó egy ilyen vagon? Terményt tárolni benne? Vagy magukat az állatokat? Egyszerű lomtárnak? Vagy akár mindnek egyszerre… Elgondolkodtam rajta, hogy ezek a kocsik hogy kerültek oda ahol éppen vannak? Az a legegyszerűbb eset, ha valami iparvágányról van szó, ami esetleg idővel megszűnt, és pár kocsi ott maradt. No de házak udvarán? És ezek soha senkinek nem hiányoztak? Vagy amikor elérkezett az ideje a selejtezésnek, volt egy vágány ahová kitették azzal, hogy akinek kell, had vigye? Nehéz lenne ezt elképzelni… Ha valaki tudja hogy ment ez akkoriban, mesélje már el nekem, mert tényleg érdekel!

Minden esetre akárhogyan is volt, nem túl esztétikus látvány egy-egy ilyen ütött-kopott, rohadó deszka-halom, vagy rozsdásodó ócskavas. Ez itt még hagyján, az erdő szélén egy mezőgazdasági telep mellett nem sok vizet zavar…

no de egy falu közepén, egy családi ház kertjében, ki az az agyatlan idióta aki odatesz magának egy vagont így? Vajon a polgármestert meg a jobb esztétikai érzékkel megáldott parasztokat nem zavarja?