Csoportos létszámleépítést jelentett be a RCH. Kellemetlen. Hazudnék ha azt mondanám hogy meglepő. Az is jelzés értékű, hogy a lapátra kerülő négyszázhatvan embernek több mint nyolcvan százaléka szellemi munkakört tölt be. A fizika munkára tehát továbbra is szükség van, és az én olvasatomban ez kb. annyit jelent, hogy a majd négyszáz seggét meresztő irodistára eddig se lett volna szükség. A Máv Cargo privatizációja előtt mi fizettük ezeket a léhűtőket. Ja, hogy az osztrák tulajdonos nem fogja? Ez ám a meglepetés! Erre nem számítottam! Ha ennek a négyszáz hülyének lett volna egy kis esze, már kerestek volna maguknak valami más melót, volt rá két évük! Komolyan azt hitték, hogy a Máv-nál méltán népszerű „nem dolgozok, szórom a pénzt, és jól elvagyok” munkastílussal dolgozhatnak majd tovább az új tulajdonos szárnyai alatt is?? Ez bizony pofára esés! Abban is biztos vagyok, hogy most mind a négyszázan kurvára fel vannak háborodva. Szar ügy, de felesleges! És hiába fröcsög Gaskó István, hogy sztrájkolunk, meg izé, meg hozé, az osztrákokat mennyire fogja érdekelni? Semennyire. Szerencsére. No nem mintha nekem előnyöm származna abból ha kirúgnak pár száz embert, kárörvendő sem vagyok. De a többi tekintheti ezt ébresztőnek! Vannak munkahelyek ahol nem nagyon fenyegeti a dolgozót a kirúgás veszélye, hacsak nagyon el nem basznak valamit. Ezek szerint a vasút már nem ilyen, és ez jó! Dolgozz jobban! Dolgozz hatékonyabban! A Cargonál fűződött valami érdeke a dolgozónak ahhoz hogy fuvart szerezzen, vagy bármilyen módon elősegítse a cég sikeres működését? Aligha. Ha lett volna, nem lenne veszteséges. Eddig semmi sem ösztönözte a vasutast. Most már van ami igen. Dolgozz rendesen, vagy repülsz és éhen döglesz! És ez szintén jó!