Négyszáztíz vonattal kevesebb jár. No még ilyet! Azért nekem ez valahonnan ismerős! Hát mi történt? Korábbi okos kormányok mindenáron spórolni akarásának szerintük legmegfelelőbb eszköze a vonalbezárás volt, emlékszünk ilyenekre. Spórolás az ugyan nem lett, de pár hétig címlapon volt a téma, sok síró emberke, utolsót dudál a vonat, jaj istenem. Addig is volt miről beszélni, és a vonalbezárás valahogy mégiscsak a megtakarítás gondolatát hordozza magával, a hozzá nem értők fejében. Az akkori ellenzék természetesen verte az asztalt, mi mást is tehetne a jó ellenzék? Visszaállítjuk! Meg is tették.

            Aztán valahogy megint csak spórolni kéne, hát most mit csináljunk? Megvan! Zárjunk be pár vonalat! Hoppá, hiszen most nyitottuk meg őket… Akkor nem zárjuk be. De spórolni meg csak kéne. Megvan! A vonal megmarad, csak a vonatokat töröljük! Briliáns ötlet!!! És még lehet hangsúlyozni is, hogy Nem zárunk be vonalat, csak ésszerűsítünk! Azt ugyan nem tudom, hogy szerintük ezt el is hiszi-e valaki, de szerintem azt gondolják hogy igen. És ha jobban belegondolok, az emberek nagy része tényleg elhiheti. Miért ne tenné? A magyar lakosság 20%-a él Budapesten és környékén, további 50% vidéki városokban, a maradék 30%-ot érinti a probléma, az előző 70% meg kb. le is szarja hogy Bivalybasznádra napi tizenöt vonat jár vagy csak kettő. Van ugyan párszáz-párezer vasútbarát, akit nem ilyen egyszerű átkúrni, de hát azokat meg a minisztériumból szarják le.

            Arra azért kíváncsi lennék, hogy vajon hogyan jutottak erre a hihetetlenül kézenfekvő megoldásra a döntéshozók? Kicsit sem féltek hogy ez rosszul is elsülhet? Pl tüntetések meg ilyesmi? Az is furcsa, hogy a sok nagypofájú szakszervezet is milyen csöndben van. Sztrájk például? Sehol. Érdekes. No de mindegy. Szóval a marha nagy reformból ennyire futotta? Mi lett a Máv ígért újjáépítéséből? Meg a közlekedési holdingból? Eredmény? Azon kívül, hogy a vezérigazgató lelépett? Jut eszembe, döntéshozók… Ki a bánat lehet ilyen esetben a döntéshozó? Egy vasútvonal bezárása politikai döntés, de még a működés ellehetetlenítése is az. A politikus pedig nem hoz meg szívesen népszerűtlen döntést (mert szavazatokba kerül), főleg ha tudja, hogy az nem hozza meg a kívánt eredményt. Következésképpen nem tudja(!), hogy ez nem hozza meg a kívánt eredményt. Sőt én még azt is el tudom képzelni, hogy ezúttal nem is a politika találta ki az egészet. Csak azt mondja, hogy spóraljatok ennyi milliárdot és tedd meg amit kell! A vasutas főnökség pedig mit tesz? Hát nem a saját munkahelyeiket szünteti meg, az biztos. Inkább bezárásra javasol pár vonalat, vagy mert azt most nem lehet, csak úgy teszünk mintha spórolnánk. A dilettáns politikus pedig elhiszi, ahogyan a jónép is el fogja, ha majd magyarázzák neki a hülyeséget. Csak egy valami nem stimmel. A lelépett vezérigazgató (aki nem értett egyet a „reformok” irányával) után jönni fog az utód, aki véletlenül lehet hogy még ért is hozzá. Sőt a hírek szerint vele együtt jön a fél Gysev-es vezérkar is, a Máv-ból pedig elkezdik kiszórni a szemetet. Ez még akár jó is lehet, de akkor mi szükség volt erre az ámokfutásra? Csak nem értem…

            Inkább nézzünk egy konkrét példát: 103-as számú vonal, Karcag-Tiszafüred, 44km-es mellékvonal. Eddig hat vonat, most kettő, de teljesen feleslegesen, mert se iskolába, se munkába járni nem használható. Viszont a pályát fenn kell tartani, az azt kiszolgáló vasutasok ugyanúgy ott lesznek (és egyéb feladatok híján napi nyolc órában önkielégítést végeznek), tehát az állandó költségek nem csökkennek, amit spórolni lehet az a Bz üzemanyaga. Az napi mondjuk 50 liter gázolaj? Zseniális! Másik példát is nézhetünk az ország másik felében: 47-es vonal, Godisa-Komló, 19km. Korábban tíz vonat, maradt kettő. A helyzet ugyanaz. Ennyi erővel be is lehetne zárni őket.

            Egyébként pedig had kérdezzem már meg, hogy mégis mit vártatok?? Hogy majd marha nagy felújítási hullám kezdődik és virágozni fognak a mellékvonalak? Aham…

Pedig ez a két vonal pont nincs is olyan rossz állapotban, előbbi valószínűleg a katonai vonatkozása miatt, utóbbi a (hajdanán) jelentős teherforgalma miatt. A 47-esen egyetlen korszerűbb motorvonattal ütemes menetrend szerint lehetne közlekedni kényelmesen, a 103-ason is max két motorvonat kéne. Kár hogy annak sem lenne semmi értelme, ugyanis nincs kiket szállítani rajtuk. Kitűnő példák a mellékvonalak létezésének értelmetlenségére. Mert ki utazik tothgunfalváról (Karcag) Tiszafüredre? Senki. Aki Karcagon a seggét szeretné áztatni hétvégén, az kibringázik Berekfürdőre a szép új kerékpárúton, de Hajdúszoboszló sincs nagyon messze. Karcagra meg minek menne bárki is? Hivatásforgalom egyik irányba sincs, max. az iskolások lennének. A vonal létezésének értelme elmúlt, amikor a szovjet csapatok eltávoztak a szebb napokat látott Kunmadaras melletti repülőtér és atomfegyverraktár területéről, hátrahagyva némi radioaktív sugárzást és főleg a szegénységet. A polgármesternek pedig fontosabb, hogy jókat motorozzon a leszállópályán, mint hogy a községnek tegyen valami hasznosat. Na jó, rasszistának lenni is hasznos, de akkor minek lett polgármester ott ahol hemzsegnek a cigányok? Szóval a régió haldoklik, a vasútvonalra a világon semmi szükség. Godisa-Komló? A vonat (1db Bz motorkocsi) valójában Sásdról indul, hogy miért azt el se tudom képzelni. Indulhatna Dombóvárról, vagy ha mindenáron átszállósdit kell játszani, akkor elég lenne Godisáról. Amúgy lényegtelen, a komlói bányák bezárása óta szinte semmi forgalom nincs, nagyon néha pár kővonat, de a kőbányában kitermelt mennyiséghez képest elenyésző az, ami a síneken távozik és nem közúton. A személyforgalmat szintén a bányák generálták, munka nincs még Dombóváron se, nemhogy Komlón, a diákok busszal járnak Pécsre 20 perces menetidővel, ennyi idő alatt a vonat még Godisáig se ér el, hát még onnan Pécsre vagy akár Kaposvárra. Egy szó mint száz, a mellékvonalak felett eljárt az idő, ideje lenne végre belátni ezt. És legfőképpen ideje lenne, ha végre hozzáértő emberek hoznának meg felelős döntéseket.